.single-post article.post { margin-bottom: 25px!important; }

Edzés instabil eszközön – érdemes?

Edzés instabil eszközön – érdemes?

Edzés instabil eszközön – érdemes?

Nos, trendek jönnek és mennek, ma éppen minden funkcionális vagy éppen törzset célzó, és persze vannak az eszközök, amiket csak a kézbe fogva máris funkcionálissá válik minden edzés. Legyen az Kettlebell, TRX, gyűrű – a lényeg, hogy ez mind funkcionális. Amikor a marketing szakemberek írják a forgatókönyvet, nekünk edzőknek azért illene kiszúrni, ha a király mezítelen.

Most éppen az instabil felületen történő edzés kezd újra trend lenni, ahogy a csőnadrág is visszatér 5-6 évente, meg a copf a férfiaknál. Nem mondom, hogy nem izgalmas, ha az ember instabil eszközön edz, a félelem bármely tevékenységet képes körömrágós feszültséggé változtatni. A kérdés persze mindig az, van-e értelme. Vagy van-e annyi nyeresége, mint bármi másnak, ami biztonságosabb. Esetleg van-e úgynevezett transzfer hatása arra, amit egyébként csinálni akarunk úgy általában…

Teljesen világos – hiszen azoknak, akik földrengés közben is szeretnének golfozni, aligha nyílik jobb lehetőségük a gyakorlásra, mint labdán állva..

Az egyik ígérete az intabil felületen történő eszközben, hogy alapvetően sokkal kisebb súllyal vagy képes ugyanazt a gyakorlatot elvégeni, illetve segíthet abban, hogy javítsa az úgynevezett szenzoros integritást. Nyilván van szerepe a vesztibuláris/proprioceptív rendszernek abban, hogy szinte bármely sportban jobbak legyünk, de egyszerű katonai nyomást mégsem kellene cirkuszi mutatvánnyá változtatni, azzal az indokkal, hogy mert csak.

Állítólag ahhoz, hogy nagyot tudj emelni, néha nagyot kell emelned. Ha tehát ettól megfosztod magad arra hivatkozva, hogy az instabil felületen mintha ugyanazt éreznéd, mint szilárd talajon emelve, akkor a különbség mindösszesen a “mintha”, az meg sajnos csak egy érzés. Vitázni vele aligha lehet, de támaszkodjuk két területre: a világ legerősebb embereit aligha látod valaha gimnasztikai labdán egyesúlyozni, és a kutatások sem mutatták ki azt, hogy érdemes lenne mostantól zercher guggolás helyett ginasztikai labdán egyensúlyozva goblet guggolnod. Érdekes módon a felsőtest kissé máshogy reagál az instabil felületen történő edzésre, de ezt már érdemes Eric Cressey kutatási anyagát tanulmányozva kibogozni.

A határt ott érdemes meghúzni, ahol a sérült / rehabilitáció alatt lévő sportolók elválnak az amúgy nem sérült sprotolóktól. Míg az egyik területen igenis van helye ennek az eszköznek és eljárásnak – bokasérülések rehabilitációja – addig a teljesétmény növelésekor a varázslat véget ér. Megint egy eljárás, amit mi edzők el akarunk csaklizni a rehabilitációs szakemberektől úgy, hogy aligha értjük a hatásmechanizmust. Csábító lenne most ide betenni egy csomó vicces videót, ahogy emberek bosu és más eszközökön szenvednek edzést mímelve, de megkímélem ettől az olvasót…

Források:

Link 1

Link 2

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Facebook