.single-post article.post { margin-bottom: 25px!important; }

Kinematikus láncolat – Brazil Jiu-Jitsu

Kinematikus láncolat – Brazil Jiu-Jitsu

Kinematikus láncolat – Brazil Jiu-Jitsu

Közérhetően…

Ahogy korábban írtam, a BJJ tanulók jelentős része kék övben sérül meg, vagy fekete övben. Mi ennek az oka? Nos, az előbbi esetén a test még nem adaptálódott a BJJ sajátságos terheléseire, a kapkodás és persze az engem senki sem győz le mentalitás mellé is lehet egy-egy strigulát húzni. A fekete öv esetünkben teoretikus, egyszerűen amikor a tanuló eljut eddig a szintig, olyan speciális adaptációkon megy keresztül, amely elősegítik az akár nem kontakt jellegű, úgynevezett fáradásos sérülések kialakulását.

Míg az első esetben – kezdők – inkább a rándulások, ficamok a gyakoribbak, magasabb szinten gerinc lumbális és nyaki szakasza, illetve a térd az, ami szenved. Nincsenek statisztikáim, ezeket érzésre írom, de azt gondolom, nem járok túl távol az igazságtól.

A dolog ennél is érdekesebb, ha az FMS alapját képező kinematikus láncolat viuzsgálatába fogunk. A Boyle és Cook által kidolgozott modellben arról van szó, hogy egyes ízületi szegmensek inkább mobilak, vagy inkább stabilak. A boka esetünkben inkább mobil, míg a térd inkább stabil. Sérülés, helytelen edzés, nem korrigált mozgástartomány beszűkülés, a napi aktivitástól függően a boka mozgástartomány beszűkülhet, ennek okán a lábfej hátrafeszítésének képessége – dorsalflexio – limitált lesz. Az boka alatti és feletti területek, melyek elsősorban stabilitást kellene, hogy adjanak, elvesztik ezt. A térd tehát instabil lesz, ahogy láb boltozata is. Ez kihat majd a guggolásra, kitörésre is – és most nem csak a teljesítményről van szó – és kásőbbi sérülések alapját képezi majd. Példának okért a térd, csípő és lumbális szakasz kerül veszélybe.

A beszűkült bokamobilitás és a lábujjak – főleg az öregujj – hasonlóképpen hatnak egymásra a kinematikus láncolaton belül. Amikor egy fitnesz guru azt javasolja, hogy elemelés és guggolás közben emeld el a nagylábujjat a földtől, szívesen vágnám hátba egy péklapáttal – akarom mondani, kérdezném meg tőle, akkor vajon hogyan tervezi stabilizálni a térdeket, és kapcsolja be combhajlítókat.

Álló helyzetben az öregujjaknak stabilitzáló hatása van, hiszen minden dobás innen indul. Térdelő helyzetben mondanom sem kell, mennyire fontos, hogy tapadj, gyökerezz a talajba, és top pozícióban – half guard például – is így adod át a terhelést az ellenfélre, de guard-ban is így lesz aktív a pozíciód.

A nem elegendő boka és csípőmobilitás alapszinten öli meg a De La Riva pozíciód, és nem csak lehetetlenné, de sérülésveszélyessé is teszi a pozíció gyakorlását. Szívesen írok majd úgy a további gyenge pontokról, mint a megoldásokról, ha erre van igény.

Mi az, amit első körben mindenképpen javaslok? Nos, keress fel egy olyan profi edzőt, aki FMS módszerrel megtalálja ezeket a limitációkat a mozgásodban, és pontos korrekciós megoldást javasol.

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Facebook