.single-post article.post { margin-bottom: 25px!important; }

Mérj, hogy változtathass!

Mérj, hogy változtathass!

Mérj, hogy változtathass!

Az edzéstervezés, programozás egyik kulcsa az, hogy a megkezdett folyamatról időközönként visszajelzést kapjunk, amely abban segít, hogy a szükséges finamhangolást el tudjuk végezni. Mindig meglep, amikor rájövök, hogy az edzők többsége nem csak nem tervez 1-2 edzésnél előrébb, de nem is mér semmit.

Márpedig aki nem mér, találgat.

De miért is kell mérni? Például azért, hogy meghatározzuk a követekező edzésben, héten vagy hónapban az edzésterhelést. Vagy azért, hogy megértsük, mennyire működött a programunk az elmúlt pár hétben, napban…

Edzésterhelés – a sportolónál alkalmazott bizonyos mértékű edzés stimulus, melynek célja a sport- specifikus funkcionális rendszer létfontosságú adaptációjának kiváltása.

A mérések során vannak objektív és szubjektív módszerek – és azt is tudni kell, melyik eredmény milyen súlyozást kap a folyamat során. Nem beszélve arról, hogy csak mérni és mérni nem elég, az eredmények begyűjtése mit sem ér a hatékony kiértékelés nélkül.

Versenyzőtől begyűjtött adatok – a legolcsóbb, de egyben szubjektív visszajelzéseket kapunk így a sportolótól. Tapasztalatom szerint a “hogy érzed magad” illetve a “hogyan értékeled az pihenésed és készenléti fokod 1-5 skálán” fontos részei az adatgyűjtésnek. A gond természetesen a begyűjtött adat szubjektív jellege, illetve míg egyes sportolók valóban helyesen érzékelik a készenléti fokukat, mely alapjén az edző a napi terhelést meg tudja szabni, a sportolók többsége teljesen/részben használhatatlan választ ad ezekre a kérdésekre.

Tesztek – nem vagyok nagy híve annak, hogy max teszteket kérjek sportolóktól egy-egy új blokk megkezdése előtt, hogy aztán napokig használhatatlanok legyenek az izomláz miatt. A folyamatosan monitorozott edzésmunka és kiegészítő mérések – például FMS – általában elegendő információt adnak azzal kapcsolatban, hol is tartunk. Mivel mi gyakran a vezetőedző vezetése alatt dolgozunk, így a az edzések terhelésének megtervezésekor figyelembe kell vennünk, hogy esetünkben a csapat mit tervez edzeni a sportági edzések során, milyen terheléseket akarnak leadni esetünkben a labdás edzéseken. A labdarúgó válogatottnál végzett kemény tesztek is ide esnének, de miután ezeket az információkat a szövetségi kapitány jelenleg máshonnan nem tudja begyűjteni, hát magának kell beszereznie. Eredmény? Pár napig minimálisan terhelhető játékosok, a tesztek keménysége miatt.

Terepen használt technológiák -Mérések, amelyekkel a sportoló jelenlegi terhelhetőségét, vagy a terhelásre adott választ kapjuk meg. Erre remek eszközök a Polar szívfrekvencia monitorok, Catapult rendszer, amellyel elképesztően sok adathoz juthat a stáb.

Laborban végzett tesztek -a laborban végzett tesztek fontossága nem becsülhető alul, hiszen itt olyan folyamatokra lát rá a szakember, melyek nem csak a sportoló teljestményét, de egészségét is érintik. Ugyanakkor a komplexitása és nyilván az ára miatt sem ez a technológia az, ami napi visszajelzést adhat a szakembernek.

Omegawave – És ezért is fontos megérténi, mennyire fontos az Omegawave rendszere, amellyel napi szinten tudjuk mérni a mai készenléti szintet és annak a mértékét, hogy mennyire volt képes a sportoló adaptálódni a korábbi terheláshez.

 

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Facebook