Légzés 1 – Mi köze a légzésnek regenerációhoz?

Légzés 1 – Mi köze a légzésnek regenerációhoz?

Amikor kurzust tartok, mindig elmondom, edzőnek lenni művészet és tudomány. Fontos, hogy az ember tisztában legyen azokkal a kutatási eredményekkel, amelyek valóban hasznosak atléta és edző számára, de nem fogok 15 évet várni arra, hogy egy kutatás megerősítse azt, hogy egy adott stratégia működik. Márpedig gyakran ennyi időbe telhet, mire a vizsgálatok is megerősítik egy módszer hatékonyságát. Nem kell ahhoz „rakétasebésznek” lenni – ahogy egy barátom mondaná – hogy egy atléta felkészítésében különösen fontos szerepet tulajdonítsunk a légzésnek vagy az alvásnak. A két terület ott ér össze, hogy alvás közben is légzünk – nem várt fordulat a cikkben – ugyanakkor ebben az időszakban légzünk igazán őszintén, mert napközben ugyan még csak-csak tudunk a légzésünkre figyelni, de alvás közben aligha.

Amikor légzésről beszélünk alapvetően a rekeszizomról beszélünk, ami sokkal komplexebb terület, mint elsőre bárki gondolná. Legyen, mint ahogy én gondoltam, mert az mégis hallatlan, hogy rekesznek köze van a csípőhorpaszhoz.

Korábban írtam már arról, hogy alapvetően a légzés a gázcseréről szól, ahol a rekeszizom, ha helyes légzésmintánk van az elsődleges izom, ám másodlagos feladata a gerincet/törzset stabilizálni. Az érdekessége az, hogy amennyiben maximális elvárás a légzés, úgy minimálisra csökken a stabilitási funkció. És viszont.

Példaképpen:

–       Maximális feszítettség mellső hídban. Minimális respiráció.

–       800 méteres sprint. Maximális respiráció, minimális stabilitás funkció.

Amiről eddig írtam az inkább a biomechanikai megközelítése a légzésnek, legalább ennyire izgalmas a biokémiai vonal. Mert mennyi is az orvosi norma, nyugalmi helyzetben?  Beszélhetünk ezekről az értékekről, egészséges felnőttek esetén:

–       Perc volumen: 6 Liter

–       Volumen/légzés: 0,5 Liter

–       Frekvencia: 12/perc

Nos, ezek a régi, Prof. Buteyko által mért értékek, és ezek szerinte már viszonylag magas értékek voltak, mert Buteyko valahol 4.5-6 Liter körül számolt az egészséges emberek esetén. Ehhez képest ma a norma inkább a 7.5-8 Liter, és 12-20 légzésfrekvencia/perc, amely idős embereknél ez akár 30 légzés is lehet egy percen belül.

A kérdés persze ez:

–       Lehet-e ilyen nagy légzésfrekvenciát fenntartani, orrlégzéssel?

–       Vannak-e hátrányai a szájlégzésnek?

–       Van-e összefüggés szájlégzés és a hiperventilláció között? (Nyilván orron át is lehet hiperventillálni, csak macerás…

Mégis, ha valóban elkezdünk atlétákkal foglalkozni, elsődleges fontossággal bír, hogy tudjuk a tervezett stresszt mégis milyen rendszerre kívánjuk ráereszteni. Ebben segítségünkre lehet az FMS szűrés, akár a Dynamic Neuromuscular Stabilization rendszere. Míg az előbbinél a bázisvonalat el nem érő mozgásminőséget szúrjük ki, az utóbbi esetén az úgynevezett fiziológiás testtartást keressük, amit sokan neutrálisnak neveznek, de ezen ne vesszünk ugye össze. Amit eddig próbáltam a magam sajátságos módján megfogalmazni, hogy a testtartás és légzés összefügg, és éppen ezért érdemes együtt is vizsgálni vagy éppen korrigálni azokat.

Egy kis gondolatébresztő is egyben a cikk végére. Minden edzés nem más, mint a törzs légzés / stabilizációs szerepének összehangolása, kapacitásának növelése.

A későbbiekben a kontroll-szünet ( KSZ )  tesztről írok majd, és annak szerepéről, szűrési funkciójáról.

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Iratkozz fel a hírlevelemre!

Nincs levélszemét küldés! További információért olvasd el adatvédelmi szabályzatot.

Facebook