.single-post article.post { margin-bottom: 25px!important; }

Harcosok étrendje – kritika

Harcosok étrendje – kritika

Harcosok étrendje – kritika

Pár napja került Ori Hofmekler könyvének magyar nyelvű fordításásának egy példánya a kezembe – és miközben az első és harmadik angol kiadás a polcomon otthon megtalálható – nem tűnt rossz választásnak a hazai kiadás sem.

Sokan kezdtek bele a warrior diet-ba itthon is, hiszen az RKC oktatók és a közösség tagjai körében népszerű volt már korábban is, és akik szeretik azok nagyon szeretik, akik pedig nem kedvelik – nos azok a legképtelenebb étkezési módszernek tartják, amit csak ember kitalálhatott.

A helyzet az, hogy a többség valójában sosem olvasta a könyvet, és sosem alkalmazta igazán a WD alapelveit. Könnyű kimondani, hogy a program napi egyszeri evésre kötelez  – ami pont arra jó, hogy minden napi 3-6 étkezésen szocializált ember egyszerűen marhaságnak titulálja azonnal a könyv tartalmát. Nos, a köny egyrészt nem ír napi egyszeri evést…Ahogy nem írt olyat sem, hogy abból és annyit ehetsz – amikor éppen ehetsz – amennyit csak akarsz.Ír azonban alul és túlevési ciklusról, és mindkét ciklushoz rendel olyan ételeket, amelyek a pontos logikai sorba illenek…

A harcosok étrendjét a szisztematikus felépítettség jellemzi, és a tudományos háttere sem elhanyagolható. Ma a civilizált ember olyan mennyiségben fogyaszt szénhidrátokat, mint a történelem során korábban sosem, és mivel a szénhidrátból könnyeben nyerhető energia, mint a zsírból, vajon az állandóan túlélésre játszó és energiát pazarolni nem szerető központi idegrendszer vajon milyen táplálék bevitelét támogatja?

Természetesen a szénhidrátét, és ezzel el is kerüli, hogy a zsírt kellene tápanyagként felhasználnia. A napközbeni részleges vagy teljes böjt segíti megértetni az központi idegrendszerrel, hogy forduljon bátran a zsírraktárakhoz, és a WD erre a fokozatos bevezetést ajánlja, nem túl meglepő módon. Fejest ugrani bármely étezési programba nem túl okos ötlet, mert magában hordozza a gyors feladás lehetőségét. Az esti túlevés pedig segít megérteni az idegrendszerrel, hogy szó sincs arról, hogy teljes koplalásra kell berendezkednie, van utánpótlás bőven…

A WD nekem azért is tetszik, mert újredefiniálja az éhség fogalmát, amelyet manapság képesek vagyunk valami ördögi folyamatként látni, pedig csak egy teljesen normális folyamat, amire részint van lehetőséged hatni. Nem kell, hogy minden egyes éhséggel kapcsolatos jelzést evés kövessen. Azért az egész könyvet hadd ne vesézzem ki, de hadd szóljak pár szót a fordítóról is, akit van szerencsém személyesen is ismerni.

Jilly Dávid RKC oktatóként sem ismeretlen, és egyáltalán nem volt meglepő, hogy felvette a kapcsoaltot a könyv szerzőjével. Maga is gyakorolja a WD alapelveket, és fordításból süt a szakértelem és  a lelkesedés. Nem állítom, hogy ez az egyetlen követhető étkezési program, ahogy azt gondolom, hogy számos olyan program van, amely megfelelhet a céljainknak, de a Harcosok Étrendje egy teljesen logikus, tudományosan is megalapozott és működőképes alternatíva, amely élethosszan követhető.

Megjegyzés – link itt!

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Facebook