Irodai atléta, edzőtermi atléta…

Irodai atléta, edzőtermi atléta…

Van egy olyan kijelentés, ami azt gondolom, hogy alapjaiban változtatja meg azt, amit eddig fitnesznek hívtunk. A kijelentés ez: Te is atléta vagy!

Az atlétákra – élsportolókra jellemző az, hogy minden idejüket szinte az edzés tölti ki, az állandó gyakorlás, ahol új képességek megszerzésén dolgoznak és a korábbiakat fejlesztik tovább. Ennek megfelelően adaptálódik a terheléshez a testük. Az adott sport gyakorlására jellemző jegyek jelennek meg rajtuk, mert a test szenzációsan alkalmazkodik ahhoz, amit gyakorol. ( SAID alapelv)

Ha ez igaz a sportolóra, igaz Rád is. Napi 8 órában a számítógép előtt ülni, nem más, mint annak a pozíciónak a gyakorlása, amelyben ezt az időt eltöltöd. Ennek megfelelően napi 8 órában a tested azt gyakorolja, hogyan lehet még jobb abban a testtartásban, amiben nem kizárt, hogy ezt a postot is olvasod. Ha napi 8 órában gyakorolsz valamit éveken át, nem kizárt, hogy baromi jó leszel benne. Hatékonyan és könnyedén tudod megtenni, miközben mások azon csodálkoznak, hogyan fejlesztette ilyen magas fokra az adott képességet. Napi 8 óra. Gyakorlás, adaptáció, hatékonyság.

Persze hajlamosak vagyunk a hatékonyságra úgy gondolni, mint valami pozitív tényezőre, és jellemzően az is. De lehet hatékonyan végezni hasznos és haszontalan tevékenységeket is. 8 órán át görbe háttal ülni a monitor előtt az adott tevékenység szempontjából hatékony. De haszontalan. Mert elsősorban vagy ember, és csak aztán homo computericus…

És ez a kulcsa annak, ami az RKC sikere, és ezért legyintek mosolyogva, amikor valaki úgy utal ránk, mint “ja a kettlebellesek”. Nos, az RKC rendszer sikere pontosan abban rejlik, hogy felismerte, azt, hogy abban a tevékenységben, ami napi több órában végzel, specialista lettél. Ebben nincs különbség közted és az olimpia bajnok kajakos közt. Adaptáció, hatékonyság, ez mindkét csoportra igaz, az elit atlétára aki napi 4-6-8 órát gyakorol meg a másik elit atlétára, aki napi 8 órában a görbe háttal ülést gyakorolja. Újra: Adaptáció, hatékonyság…

De mindkét csoport oly módon specializálódik, hogy további specializációval már nem csak a hatékonyságuk növekszik, de a sérülésveszély is nő. Az adaptáció segíthet ugyan az adott sportági mozgás hatékonyabb kivitelezésében, de a kérdés már nem az, hogy elérhető-e. A kérdés az, hogy a fundamentális mozgásminták kivitelezésére képes-e még az adott atléta. Irodai atléta, vagy edzőtermi atléta – mindegy.

Dolgoztam olyan élsortolóval, aki képtelen volt arra, hogy tolatás közben hátranézzen, így a tükörből tolatott. Természetesen a visszapillantó tükörből tolatni profi dolog, a kérdés nem az, hogy tudsz-e így tolatni az autóddal, mert remélem igen. A kérdés az, hogy ez a képesség azért jött létre, mert külön gyakoroltál rá, vagy azért, mert kénytelen voltál megtanulni, hiszen a nyak oly mértékben merev, hogy máshogy nem is menne. És még az élsportoló életében is eljön az idő, amikor többet fog tolatni, mint versenyezni. Elsősorban ember, csak aztán sportoló.

Nem véletlen, hogy az RKC rendszere a legnagyobb hangsúlyt az alapok újra tanulására fekteti, majd az alapok megerősítését tűzi ki célul. Mozgást tanítunk. Alapelveket tanítunk. A rendszert és az alapelveket lásd az eszköz mögött…

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Iratkozz fel a hírlevelemre!

Nincs levélszemét küldés! További információért olvasd el adatvédelmi szabályzatot.

Facebook