Izomláz 2

Izomláz 2

Az izomláz egy különleges aspektusával már foglalkoztam ittLINK!

A kettlebell lendítés és részben a kettlebell elemelés vagy deadlift során – vagy főképpen utána 1-2 nappal – rendszeresen kapunk visszajelzéseket a tanulóktól, amelyek két csoportjával szeretnék most foglalkozni:

–       Izomláz

–       Diszkomfort, fájdalom

DOMS –   Delayed onset muscle soreness

Amikor a DOMS felmerül, jellemzően arról beszélünk, hogy új, excentrikus fázist erőteljesen alkalmazó, a tevékenység utén 24-36 óra után létrejövő kellemetlen alakul ki. Az, hogy az izomlázat mi okozza, még ma is találgatások tárgyát képezik, legyen az a tejsav, szabadgyök, mikrosérülés vagy más elmélet. Arra is rengeteg elmélet létezik, mi az ami felgyorsítja a regenerációt, legyen az masszázs, táplálékkiegészítő vagy gyulladáscsökkentő gyógyszer, esetleg cryoterápia. És persze ne feledkezzünk meg a megelőzésről sem, amelyben helyet kaphat a fokozatosság, a magas C-vitamin bevitel, az excentrikus ballisztikus gyakorlatok óvatos használata.

A jelen írás témája nem az izomláz megelőzése, kezelése – inkább a egyfajta vizsgálati módszer arra nézve, hogy ha már kettlebell lendítéssel töltjük az időnket, helyes technikával dolgozunk-e.

Mert ha már izomlázat kell érezni, akkor legalább érezzük ott, ahol ennek logikailag még értelme is van. Mivel a swing alapvetően a hátsó mozgásláncot használja és erősen hat és alsótest domináns, így azt gondolom ezeken a területeken tapasztalhatunk joggal izomlázat:

–       Gluteus maximus

–       Biceps femoris

Minden olyan esetben, amikor a tanuló erre panaszkodik, arra kell gondolni, hogy habár a fokozatosság, volumen, intenzitás terén talán követtünk el hibákat, de legalább a kivitelezés formája elfogadható lehetett.

Mi történik akkor, ha az izomláz más területeken jelenik meg, miközben a swing volt a nap technikája?

–       Quadriceps femoris

–       Musculus trapezius

Az előbbi terület izomláza guggolós swingre, a második pedig két újabb problémára hívja fel a figyelmet. Az egyik lehetőség a lendítés helyett emelés történik, a másik esetben pedig a váll nem maradt az ízületi tokban.

És akkor marad az utolsó tisztázandó téma, a fájdalom, aminek nincs helye az edzés utáni visszajelzések között, és főképpen a nyaki gerinc illetve a lumbális gerincszakasz fájdalmáról kell, hogy megemlékezzek.

Az előbbi esetén gyakran a túlzott extenzió, míg az utóbbi esetén a ismét a túlzott extenzió, vagy éppen az extenzió-flexió váltogatása a hibás, míg a swing esetén a teljes gerinc úgynevezett neutrális pozíciót vesz fel, és ott is marad, minimális nyaki extenzió megengedett. Amennyiben tehát a tanuló a derekára panaszkodik, úgy nagyon is esélyes, hogy a kivitelezés során a lumbális szakaszt nem uralja a tanuló, és ebben az esetben az oktató feladata, hogy pár lépést hátralépve a robbanékony kivitelezés helyett légzéssel, híddal és végül mozgásban érje el a terület stabilitását.

Van itt gond kérem bőben. A súly nem a kar meghosszabbítása, ergo a tanuló lendítés helyett emeli a súlyt. Az alsó ponton a súly füle a térd alá kerül, ezzel az erőkar drámaian megváltozik, a lumbális szakasz flexiója pedig súlyos nyíróerőt generál.

Tipikus guggolós swing az alsó ponton, amihez a lumbális szakasz hiperextenziója társul. A felső ponton sem jobb a helyzet, az első mozgáslánc képtelen ellentartani, a felső vertikális pozíció helyett az alsó és felsőtest láthatóan szétkapcsol. 

 

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Iratkozz fel a hírlevelemre!

Nincs levélszemét küldés! További információért olvasd el adatvédelmi szabályzatot.

Facebook